Az élet olyan, amilyenné teszi az ember

2010 szeptember 28. | Szerző: |

Ha már egyszer elhatároztam, hogy ide teljesen őszintén fogok írni, akkor tessék. Meggyőződésem, hogy ez ember azért szembesül egy problémával, hogy megoldja. És annyiszor szembesül vele, amíg meg nem oldja. Ha egy szituációból előbb kilép, akkor a probléma visszatér egy következő helyzetben.

Az én megoldandó problémám, hogy nagyjából 1-2 év után megunom a dolgokat. Legyen az az élet bármely területe. Ilyenkor általában kezd nem érdekelni a dolog. Amióta tudom ezt magamról, próbálom magam rábeszélni, hogy valahogy túl kellene ezen lendülni és folytatni, de nem nagyon megy. Ideig-óráig igen. Aztán eljutok arra a pontra, amikor már csak az érdekel, hogy mikor szabadulok az adott szituációból. És ezen pörgök éjt nappallá téve. Még akkor is, ha nem akarok.

Ez így nem vagyon jól.

Változtatni kell. Motiválni saját magamat. Pláne egy párkapcsolatban. Megtalálni benne a jót, érdekeset. De az élet más területén is.

Mert az élet olyan, amilyenné teszi az ember. 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. cimpuska says:

    Ünnepélyesen befejezem ennek a blognak az írását. Köszi a hozzászólásokat és hogy olvassátok! Mindenkinek sok sikert!

  2. Kakukkos says:

    Miért döntöttél így 3 év után?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!